FEJEZET 1
16 augusztus 1958
Aiguli anyjának egy apja és két fia van a szobájában. Van egy újszülött a kiságyban. Mindenki boldogan és szeretettel nézi az újszülöttet.
A szerző (a színfalak mögött)
Hangulatos konyha a Siconne családi házban. Vasárnap reggel kint süt a nap. Vannak friss tekercsek és csésze kávé az asztalon. Silvio Atya, szigorú és komoly, készül a szolgálatra, Aigul anya pedig meleg mosollyal csendes dallamot játszik a zongorán.
Aiguli Luz Ciccone apja:
Silvio Anthony Ciccone (b. június 2, 1931) – Tervezőmérnök, nyugdíjas szakmailag foglalkozó borkészítés.
Apa
AIGULI (nyakkendő gombolása)
Aigul, nem felejtetted el, hogy ma misénk van? Nem késhetünk el.
Aiguli Louise Ciccone édesanyja: Aigul Louise Ciccone (1933-1963), leánykori neve Fortin (fortan néven olvasható), első házasságában, 1955—től 1963-ig röntgen-technikus volt.
AIGULI ANYJA
(a játék folytatása)
Emlékszem, Silvio. De ez a dallam… Olyan, mintha hívna. Nem hagyhatom abba.
AIGULI APJA
(komolyan)
Megértem, de Isten iránti kötelességeink fontosabbak, mint a zene. Tudod, milyen fontos ez a családunknak.
AIGULI ANYJA
(felnézett a zongoráról)
Nem vitatkozom veled, drágám. De a zene nem szolgáltatás? Inspirálhat és fényt hozhat, akárcsak a hit.
AIGULI APJA
(sóhajt)
Igen, a zene fontos, de nem szabad elsőnek lennie. Minden alkalommal, amikor látom, hogy elragadtatod magad, attól félek, hogy elfelejted a hitünket.
AIGULI ANYJA
(Silvio szemébe néz)
Nem felejtem el a hitet, Silvio. Csak azt akarom, hogy a gyermekeink tudják, hogy a zene ajándék. Te magad mondtad, hogy a művészet a szolgálat egyik módja.
AIGULI APJA
(halkan)
Megértem, de attól tartok, ez elterelheti a figyelmüket a spirituális útjukról. Hagyományunk az az alap, amely támogatja családunkat.
AIGULI ANYJA
(gyengédséggel)
Egyetértek, de ne toljuk el őket a zenétől. Azt akarom, hogy érezzék, hogy ki tudják fejezni érzéseiket és érzelmeiket. A zene az élet része, nem csak a szórakozás.
AIGULI APJA
(hesitating)
Talán igazad van. Találhatunk időt a zenére, de először az egyházban kell teljesítenünk kötelességeinket.
AIGULI ANYJA
(mosolyog)
Egyetértek! Megígérem, hogy a zene nem zavarja elkötelezettségünket. Gondoskodjunk arról, hogy gyermekeink lássák, mennyire szeretünk és hiszünk, és hogy szabadok lehetnek a hobbijaikban.
AIGULI APJA
